Az önfenntartó települések, ismertebb nevükön ökofalvak egy alternatív, környezetbarát megoldást kínálnak az életre.

Gyűrűn a házak egytől egyik természetbarát anyagból készülnek.

Gyűrű környezete szinte éden.

A megújuló energiaforrásokra és a természetre épülő, olcsóbb életforma egyre elterjedtebb, hazánkban is egyre több ökofalvat létesítenek. Ismerkedj meg velük!

Gyűrűfű volt az első magyar ökofalu. Az 1996-tól lakott baranyai településen ma már több mint 30-an élnek, azt az alapelvet követve, hogy az ökológiai lábnyomuk a lehető legkisebb legyen. Ennek jegyében az életfeltételeket a lehető legtermészetesebben és a legkevesebb energia felhasználásával próbálják meg biztosítani.

Az itt élők a vízgazdálkodás során a patak, a folyó és a talaj vizét is felhasználják, ahogyan az esővizet is összegyűjtik. Úgynevezett kétkörös vízrendszerrel dolgoznak, ami azt jelenti, hogy ivásra jobb minőségű vizet használnak, míg a hétköznapi teendők során - például mosogatásnál, fürdésnél vagy éppen öntözésnél - kevésbé jó minőségűt.

A szennyvíz elvezetését gyökérzónás tisztítóval oldják meg, ami nem igényel sem felügyeletet, sem áramot, élettartama hosszú, fenntartása pedig olcsó és egyszerű, hiszen csupán nád kell hozzá. Az egyetlen hátránya, hogy viszonylag nagy területre van szükség a működéséhez.

Ami az energiát illeti, az önfenntartó település a megújuló energiaforrásokat használja. Házaikat napkollektorral látják el, ez ugyanis környezetbarát, és házilag is előállítható, a biomasszát pedig, ami a tüzeléshez kell, a környező erdők által biztosítják, szigorúan legális úton. Ezzel a módszerrel nemcsak a fűtést oldják meg, hanem a melegvíz-ellátást is.

A Gerecse keleti oldalán fekvő Máriahalom szintén önellátó gondolkodásmódjáról híres. A közösséget Lakatos Géza közgazdász alapította meg 1999-ben, azzal a céllal, hogy természetre épülő életformát valósítson meg - így született meg a Biofalu.

Máriamalom egyik háza.

A kertben minden megterem amire szükség lehet.

A településen a házakat napkollektorral szerelték fel, ez felel a melegvíz-ellátásért és a fűtésért, bár még kevés ahhoz, hogy a villamosenergia-ellátás is megfelelően működjön, ezért a településen saját villanyhálózatot építettek ki.

A napenergia optimális felhasználásához a házakat délre tájolták, így a téli időszak alacsonyan futó fénysugarait szintén fel tudják használni a szobák melegítéséhez. Gyűrűfűhöz hasonlóan a vízgazdálkodást talajvízből, fúrt kutakkal, illetve az esővíz begyűjtésével oldják meg, a szennyvízelvezetés pedig komposztálós módszerrel működik.

A falu tervezésénél az önellátás szempontjai is mértékadóak voltak: a lakosok a Biofalu melletti 50 hektáros területen - lényegében helyben - elő tudják állítani a megélhetésükhöz szükséges mezőgazdasági terményeket.