Anthony Quinn;A notre-dame-i toronyőr 1956-os feldolgozásában.

Púpos hátával és torz arcával Quasimodóról,Victor Hugo regényének tragikus hőséről úgy gondolták,csupán egy mitikus figura,aki a szerző képzeletének mélyéről került elő.

Inspiráló,hús-vér személy nyomára,az erre való utalásokat Henry Sibson,egy 19.századi brit építész emlékirataiban fedezte fel,aki ugyanabban az időben állt alkalmazásban a katedrálisnál,amikor Hugo regénye született,s aki említést tesz egy hajlott hátú kőfaragóról,aki szintén ott dolgozott.A dokumentumot a brit Tate Gallery archívumában őrzik 1999 óta,miután a cornwalli Penzance városában megtalálták egy padláson.A hétkötetes menoár Sibson Párizsban töltötte éveit öleli fel,amikor a Notre-Dame felújításával volt megbízva az 1820-as években.Ezekben tesz említést egy kőfaragó szobrászról,akivel nem állt közelebbi munkakapcsolatban,és a nevét is elfelejtette,semmi mást nem tudott róla,csak hogy púpos a háta,s hogy nem barátkozott a többi kőfaragóval.

Egy későbbi bejegyzésben arról írt,hogy ugyanezzel a munkásokkal dolgozott egy másik munkán Párizson kívül,és ismét megemlíti az állam alkalmazásában álló szobrászt,akit itt Mon Le Bossuként,azaz Púpos úrként emleget.Így ír róla:"Mon Le Bossu( A púpos) a beceneve,és sosem hallottam,hogy másként hívták volna."

Amikor Adrioan Glew felfedezte az utalásokat a Notre-Dame görnyedt hátú szobrászára,és látta,hogy a dátum egyezik Hugo regényének időpontjával,felállt a szőr a hátán.Victor Hugo 1828-ban kezdte írni A notre-dame-i toronyőrt,és három évvel később fejezte be.Nagy érdeklődést mutatott a katedrális restaurálása iránt,az építészet ennek megfelelően igen jelentős szerepet játszik könyvében.Victor Hugo nyilvánosan ellenezte a felújítás akkori neoklasszicista jellegét,és egy gótikusabb külsőt preferált volna.Az 1831-ben megjelent A notre-dame-i toronyőr Hugót nemcsak Franciaország egyik legelismertebb írójává tette,de ennek hatására kerzdték meg 1844-ben a katedrális gótikus stílusú felújítását is.

Adrian Glew azt is kiderítette,hogy a púpos szobrász és Hugo ugyanabban a Saint Germain-de-Pres nevű városkában éltek 1833-ban,tehát akár ismerhették is egymást.Az író a Nyomorultak korai verzióiban ráadásul Jean Trajinnak nevezte főalakját-ugyanúgy,ahogy a púpos hátú kőszobrász főnökét hívták Sibson emlékirataiban.Csak később változtatta ezt meg Jean Valjeanra.

Victor Hugo a Notre-Dame toronyőrének nevét nem mellesleg katolikus műveltsége alapján alkotta meg.Megtetszett neki húsvér második vasárnapja,azaz a fehérvasárnap neve,amelyet latinul Quasimodogenitinek neveznek.A fehérvasárnapi mise kezdőénekének első két szava ez:"Quasi modo geniti infantes...",vagyis "Miként a ma született kisdedek..."Quasi modo szó szerint azt jelenti:oly módon.A notre-dame-i toronyőrben Quasimodót újszülöttként talalják meg a Notre-Dame lépcsőin,húsvét második vasárnapján.

Oravecz Éva Csilla   Írása.