Itt egy szép könyv, ott egy másik: könyvheti válogatás

Erős napsütés, a könyvbarátok sűrűjét át-átszelő turisták, és izgatott keresgélés a pavilonok pultjainál. De érdemes nyitott füllel mászkálni a Vörösmarty téren, a pavilonok között, mert az ember olyanokat hallhat, hogy „Nézd, ott dedikál a Lukács Sándor, de álljunk be a Lezsákhoz is! Jó?”, vagy „Te, a Bródy mikor jön ki? Ma vagy holnap?". Mi is körbejártunk, hallgatóztunk is, és végül összeválogattunk néhány érdekességet az Ünnepi Könyvhét idei kínálatából. 

24 karát

Az Országos Széchényi Könyvtár több kötetet is kiadott Arany János születésének 200. évfordulójára. Ezek közül kifejezetten az Ünnepi Könyvhétre jelent meg a 24 karát. Kortárs költők versei Arany János születésének 200. évfordulójára címet viseli. És ez nagyjából el is árulja, miről van szó. A könyvtár kortárs költőket kért fel, hogy írjanak – elsősorban – lírai reflexiókat Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából. Különböző írószervezeteknek küldték el a felhívást, és valamivel 

több mint 100 alkotás érkezett vissza, 

ezekből válogatták ki a megjelentetett 50-et. Boka László, az OSZK igazgatója úgy ajánlotta a kötetet, hogy a versekből nem egy szoborrá merevült kép rajzolódik ki a költőfejedelemről, hanem élő hagyományt jelent a mai alkotók számára, akik különböző módokon közelítettek az életmű felé, amibe sok esetben a humor is beletartozik.

 

 

A 24 karát oldalpárjain az alkotások nyomtatott és kéziratos változatai jelennek meg

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Visy Beatrix szerkesztő a kötet számainak játékáról elmondta, hogy összesen 

48 szerző 50 versét közölték, 

és a 48 feleként jött a cím 24 karátja, illetve az 50 pedig a 200 év negyedeként fogható fel. A kötetben közölt versek ciklusokba rendezve jelennek meg elsősorban a reflexiók jellege alapján. Visy Beatrix azt mondta, „nagyon sokan balladaparafrázisokat vagy balladaátiratokat írtak, de voltak kifejezetten tisztelgő versek, ahol Arany alakja jelent meg. De sok költő átvette Arany János hangját.” A gyűjtemény egyik érdekessége pedig egy magyar-török fordítópáros munkája: ők Arany két versét fordították törökre.

Visy Beatrix, a 24 karát szerkesztője

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Visy Beatrix elmondta, hogy különböző írószervezeteknek küldték el a felhívást, és valamivel több mint 100 alkotás érkezett vissza, ezekből válogatták ki a megjelentetett 50-et. Azt is mondta, hogy „az derült ki, hogy mindenkinek nagyon fontos, és Arany egy erős hang a magyar költői hagyományban, de érdekes módon ez mégsem annyira nyilvánvaló, mint például József Attila vagy Pilinszky hatása a kortárs költészetre. De Arany János stabil talapzatként mégis ott van.”

Az utolsó papírrepülő

A Makám együttes frontembere, Krulik Zoltán második szépirodalmi kötete jelent meg az idei Könyvhétre. A hat évvel ezelőtti verseskönyv után idén Az utolsó papírrepülő címmel jött ki a zenész rövid prózakötete, ami saját gyerekkorát egészen a katonaságig, nagyjából 18 éves koráig dolgozza fel. Krulik Zoltán azt mondta, a könyv az 50-60-as években játszódik, tehát az ő első 18-19 évét mondja el.

Krulik Zoltán és Az utolsó papírrepülő

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Azt is elmondta, hogy az érettségi után némileg megváltozott az élete. A vizsgák után még volt egy szabad nyár, majd jött az apja sérülése. Az mondta, „1970-ben apám eltörte a lábát, úgyhogy elküldtek dolgozni, tehát a friss, Pannonhalmán szerzett érettségimmel 

fejest ugrottam egy tatabányai iparvállalat életébe.

Ennek pedig úgy esett vége, hogy előfelvételivel bejutottam a Kandóra, és elvittek katonának. Tehát egymás után jöttek a sorsszerű dolgok. A könyvben az eszmélésemtől a katonai bevonulásomig tartó időszakot dolgoztam fel, nagyjából 18 éves koromig.”

Az utolsó papírrepülő a Kortárs Kiadó gondozásában jelent meg

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Arról, hogy a versek után miért nyúlt a prózához, azt mondta: „mocorgott bennem valami, és azt leírtam. Az első szöveg még egész lírai volt, de egyértelműen próza lett belőle, és egyre több szöveg jött. Amikor volt már 4-5 oldalnyi anyag, akkor megkerestem egy-két irodalmár barátomat, hogy véleményezzék. Azt mondták, hogy ebből lehetne szépirodalom.”

Krulik Zoltán elmondta, hogy nagyjából 8 éve folyamatosan ír prózát. Azt mondta, „a mai délelőttöt is azzal töltöttem, hogy egy 1973-as, Petőfi-szobornál történt tüntetést dolgoztam fel”. Tehát a most megjelent kötet utáni korszakot is elkezdte megírni. A kérdésünkre, hogy lesz-e folytatás, Krulik Zoltán azt mondta, hogy igen. A versírás kissé háttérbe szorult, zenéket azért ír a Makám révén, de az igazi szenvedély most egyértelműen a prózaírás.

Átvilágítás

Az idei Könyvhétre jelent meg a hétfőn meghalt, kétszeres Kossuth-díjas írónő önéletrajzi regénye is, amely szomorú aktualitást kapott. „Jókai Anna nagy életművet hagyott maga után, utolsó kötetében, Átvilágítás című önéletrajzi regényében életmérleget készített” - mondta Mezey Katalin költő, író, műfordító, a Széphalom Könyvműhely alapítója és vezetője a kötetről az MTI-nek. Arról is beszélt, hogy a múlt héten 

személyesen adta át a kötészet előtt álló könyvet a súlyos beteg Jókai Annának, 

aki így a halála előtt még láthatta, milyen lesz a kötet.

Jókai Anna 2013 májusában

Forrás: MTI/Czimbal Gyula

Mezey Katalin szerint a könyv amellett, hogy számvetés, izgalmas regény is, amely Jókai Anna születésekor, az 1930-as években indul. A kötet azért kapta az Átvilágítás címet, mert az írónő úgy fogott hozzá a megírásához, 

mintha röntgennel világítaná át saját magát. 

„Korábban akárhány memoárt olvastam, időnként dühödten felsikoltottam, hogy nem igaz, hazudik. Mindenki megpróbálja fényezni a múltat, de én elhatároztam, hogy nem teszem” - mondta tavaly év végi interjújában a kötetről a Heti Válasznak. Arról is beszélt, hogy új könyve fájdalmas olvasmány lesz, amely nem kizárólag róla, hanem a világ állapotáról is szól.

Jézus és a rock and roll

Horváth Gergely műsorvezető és író könyvében szokatlan nézőpontból vizsgálja a rockzenét, illetve a populáris kultúrát, a műfaj és a vallás különös, sokszor ellentmondásos viszonyát véve alapul. A Petőfi Rádióban korábban a Kultúrfitnesz című műsort vezető szerzőt azok a kérdések izgatták, hogy miért van az, hogy egyes előadók például a gospel felől érkeztek a rock and rollba, miközben rockzenészek közül sokan úgy definiálták magukat, hogy 

közelebb vannak az ördöghöz. 

A Jézus és a rock and rollt az Athenaeum adta ki

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Horváth Gergely személyes kiindulópontból elmélkedik a témáról: az foglalkoztatta, hogyan viszonyulhat az ördöginek tekintett rockzenéhez egy hívő ember, akinek mindene ez a műfaj. „Megtérésem után azonnal összecsapott bennem a régi és az új világnézetem... A popkultúra, benne a számomra oly fontos rock and rollal már nem volt ugyanaz, és hamar választások elé állított. Mert bólogathat-e egy Krisztusban hívő, amikor meghallja a Highway To Hell-t? Vagy beindulhat-e a Sympathy For The Devil-re? Szerethetjük-e Al Pacinót, amikor eljátssza az ördögöt magát?” – veti fel a szerző.

Budapest Katalógus

A Könyvhétre jelent meg Szöllősi Mátyás - korábban csak digitális formában létező - fotóalbuma, a Budapest Katalógus. A költő-író-fotóriporterrel tavaly beszélgettünk a katalógusról, nemrég pedig novelláskötetéről kérdeztük. A Budapest Katalógus nyomtatott verziója 

150 arcot és a történeteiket tartalmazza két nyelven. 

Budapest 150 arca 2 kézben

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Szöllősi Mátyás elmondta, hogy „nehéz volt a válogatás, mert több száz portréból kellett szelektálni, ami nagy felelősséggel, és nehéz döntésekkel járt együtt, mert nyilván 

mindenki kedves nekem, most már az életem részei, 

és egyébként sem kezelem jól az ilyen döntéshelyzeteket, -kényszereket. Szerencsém, hogy olyan szerkesztőm van, mint Magyarósi Gizella, aki nemcsak nagyon tapasztalt és rátermett, de hihetetlenül intelligensen kezeli az ilyesmit, és rá merek is hagyatkozni. Úgy gondolom, egy komoly vállalkozás jut el most egy olyan pontig,

ahonnan már valóban vissza lehet és érdemes tekinteni,

és ahol kézzelfoghatóvá is válik egy, az olvasók számára eddig virtuális élmény. Örülök, hogy ezeket az egyébként nagyon is valóságos szituációkat, találkozásokat nemcsak egy képernyőn keresztül lehet majd nézegetni.”

Balra a történet magyarul és angolul, jobbra a portré

Fotó: Csudai Sándor - Origo

A nyomtatott verzióról azt mondta, „nagyon jó érzés volt kézbe venni, és kicsit más formában látni az arcokat, akikkel beszélgettem. Egyértelműen örülök, hogy ki tudtunk lépni a virtuális térből. Szerintem így az egész sokkal hitelesebb és kézzelfoghatóbb is.” Mátyás elmondta, hogy a szerkesztésre, a képek elrendezésére ő is tett javaslatokat, de az album dizájnja elsősorban az Európa Kiadó szerkesztője, Pyber Anita és Tóth Gábor tervei alapján készült el.

KAPCSOLÓDÓ CIKK