Selye János 

Selye János igazán tudta,hogy mi a stressz.
Selye János szerint ,,A stressz az élet sava-borsa."
Stressz nélkül nincs íze az életnek.Akkor mikor,miért,milyen stressz a káros?.Milyen összefüggés van a munka,a stressz és az öregedés között?.Mindezekre választ kapunk,ha elolvassuk Selye Életünk és a stressz és Stressz distressz nélkül című műveit.
A kutatásaival és könyveivel világhírűvé vált tudós tipikusan a Monarchia gyermeke volt.Bécsben született ( 1907.január 26. ),magyar apa és osztrák anya házasságából,gyermekéveit Komáromban töltötte.Felnőttként világpolgár lett,egyetemi tanulmányait Párizsban,Rómában és Prágában végezte,orvosi oklevelet és kémiai doktorátust szerzett,anyanyelvi szinten írt,olvasott és beszélt 4 nyelven,és még 6 nyelven adott elő.Az elsők között kezdte tudományosan vizsgálni a test és a lélek kapcsolatát,és általa vált ismertté a stressz fogalma ( A stressz szót korábban is ismerte már a tudomány,de ő adott új jelentőséget neki,és büszke volt rá,hogy minden nyelvben átvették,sehol sem találtak megfelelőbb kifejezést. )
Kísérleteihez Kanada biztosított lehetőséget,de laboratóriumában ott is magyarokkal vette körül magát.A kutatás volt az élete,napi 12 órát dolgozott.Kitűnő tanár volt,az arra érdemes növendékeit mindenben segítette.Egyik rendkívül jó tulajdonsága volt,hogy elfogadta vitapartnerei érveit.Az Álomtól a felfedezésig című könyvében leírta a kutatás csínját-bínját,módszertanát,szépségeit és buktatóit-jórészt saját példáján keresztül.
Selye igazi reneszánsz típusú tudós volt,akit minden érdekelt,és mindenről átgondolt véleménye volt.
Gondolatai,kutatási eredményei halála után 25 évvel is értékállóak,sőt egyre inkább aktuálisak,mert ugyan az orvostudomány fejlődésével a fertőző betegségek jelentősen háttérbe szorulnak,a daganatos betegségek is  korábban felismerhetők és sikeresebben kezelhetők,ám a stressz miatti betegségek egyre szaporodnak-a kiváltó okokkal együtt.
Selye Jánost akkor is jelentős tudósnak tarthatnánk,ha nem a stresszelmélet kidolgozását,hanem a szív-és érrendszeri betegségek,a gyulladások,az öregedés kutatási területén elért eredményeit vennénk figyelembe.
Érdekes,hogy éppúgy,mint Freud,ő sem kapott Nobel-díjat.
Intézetének kapuja fölött kőbe vésve ez a felirat olvasható:
,,Sem témád fontossága,sem műszereid teljesítménye,sem tudásod nagysága,sem terveid pontossága nem pótolhatják gondolataid eredetiségét és megfigyelésed élességét".
Ő birtokában volt ez utóbbi két képességnek.Végezetül még jegyezzük meg,hogy nem a stressz öl meg minket,hanem az,ahogyan kezeljük. 
                                      
                                                                                          ( scherter )


Forrás: TVR ÚJSÁG 2016.április 11-17.    15.Hét.