A  szülőket rendszerint aggodalom töltheti el,ha gyermekük nem halad ugyanabban a tempóban az olvasási készség és a tudás elsajátításában,mint osztálytársai.Szoronghatnak,hogy csemetéjük,biztosan nem figyel oda,lusta és emiatt lemaradt a társaitól.Pedig nem ezek lehetnek a valódi okok,hanem a diszlexia.

Diszlexiának nevezzük azt a jelenséget,amikor egy gyermek az írás és olvasás elsajátításában jócskán elmaradást mutat ahhoz képest,ami inteligenciaszintjének és a tanulásba fektetett erőfeszítéseinek megfelelően elvárható lenne tőle.Az ilyen nebuló számára nem elegendő annyi idő,amennyit a normál általános iskolai tanterv biztosít az olvasás megtanulására.Túl kevés a gyakorlásra fordított idő,és túl nagyok a módszerbeli lépések.

 Olyan 1589-ben nyomtatott könyv részleteire bukkantak a Táncsics Gimnázium könyvtárában,amelyből egyetlen példány sem található a világ könyvtári és levéltári adatbázisaiban.

Az iskola könyvtárában egyik kötet az 1621-ben Frankfurtban nyomtatott latin nyelvű Florilegii magni,amelyből a világon 35 példányról tudnak,Magyarországon ez az egyetlen.A könyv elsősorban a papoknak nyújtott segítséget a prédikációk írásához,mivel teológiai címszavak alatt idézeteket és példákat gyűjt össze.2008-ban restaurálták,melynek során a könyv kötéstáblájában egy 1589-ben nyomtatott Evangelia et epistolae könyv 8 nyomdai ívére bukkantak.Ez a könyv talán sosem került forgalomba,ha mégis,egyetlen példány sem található a világ könyvtári és levéltári adatbázisaiban.A ki nem adott vagy rontott példányokat(makulatúrákat) annak idején újrahasznosították a papír borsos ára miatt.A hulladékpapírt összeragasztották,és ezzel erősítették meg a kötéstáblákat.Így maradhatott fenn az Evangelia et epistolae is,amely egy latin nyelvű evangélikus perikópiás könyv.

 Anthony Quinn;A notre-dame-i toronyőr 1956-os feldolgozásában.

Púpos hátával és torz arcával Quasimodóról,Victor Hugo regényének tragikus hőséről úgy gondolták,csupán egy mitikus figura,aki a szerző képzeletének mélyéről került elő.

Inspiráló,hús-vér személy nyomára,az erre való utalásokat Henry Sibson,egy 19.századi brit építész emlékirataiban fedezte fel,aki ugyanabban az időben állt alkalmazásban a katedrálisnál,amikor Hugo regénye született,s aki említést tesz egy hajlott hátú kőfaragóról,aki szintén ott dolgozott.A dokumentumot a brit Tate Gallery archívumában őrzik 1999 óta,miután a cornwalli Penzance városában megtalálták egy padláson.A hétkötetes menoár Sibson Párizsban töltötte éveit öleli fel,amikor a Notre-Dame felújításával volt megbízva az 1820-as években.Ezekben tesz említést egy kőfaragó szobrászról,akivel nem állt közelebbi munkakapcsolatban,és a nevét is elfelejtette,semmi mást nem tudott róla,csak hogy púpos a háta,s hogy nem barátkozott a többi kőfaragóval.

 Tweedkosztümök,teapartik,gyermekmondókák és gyilkos indulatok-Agatha Christie történetei percek alatt egy a maihoz képest csendes és lassú világba repítenek.Két állandó detektíve nem is lehetne különbözőbb,állítólag Christie maga is utálta a kibírhatatlanul fölényes Poirot-t,és nagyon szerette a szerény vénkisasszony Miss Marple-t,aki a rajongók számítása szerint 143 csésze teát ivott meg,miközben 47 gyilkosságra derített fényt.A mai napig nemcsak a regények,de az írónő élete is az érdeklődés középpontjában áll.Rejtékyes eltűnése,házasságai,karakán személyisége lenyűgözi a 21.